..a Jókai bableves… …..megvizsgáljuk…….a minap pesten egy kisvendéglőben Jókai bablevest rendeltem….bátor vagyok ( de nem ulán ) …háaáát ?…mit mondjak…inkább egy másik író leveséhez hasonlított…ismered ugye…a Zilahy leves…” Valamit visz a víz „…régen szeretném már leírni, hogy a nagy íróról elnevezett levest, hogy készítik a vendéglőkben…egy tutti, nem úgy, ahogy a mester szerette….pedig Jókai nem ezt érdemelné….nagyon sokat tett a magyar konyháért….több gasztrotörténeti írása jelent meg , jegyzeteiben sokat foglakozott a régi idők étkezési szokásaival….egyedül receptet nem írt sosem…na erről egy kicsit….a kiváló publicista Ignotus a Hét munkatársa Emma asszony álnéven szakácskönyvet állított össze, melyben felkérte a kor híres íróit és művészeit is. Jókai a következőt válaszolta…” “Megpróbáltam konyhareceptet írni, de semmi jóízű dolog nem sült ki belőle. Asszonyaink jobban értenek ehhez. Hiszen a mi ételeink készítésénél éppen a szájíz hatása, amit definiálni nem lehet.”.. így….az én álláspontom az, hogy ha nem a frankó Jókait csinálom, akkor nem írom ki a nevét….Magyaros bableves…vagy bármi más….ugye-ugye…….na nézzük a legendát a leves eredetéről , ami egyébként több korabeli leírás szerint a legvalószínűbb….Jókai Balatonfüreden nyaralt, és egy helyi vendéglőben rendelte a levest, ami annyira ízlett a mesternek, hogy elkérte a receptet, és azután így ette….tehette mert felesége Laborfalvi Róza és édesanyja is megtanulta és ezután így készítették a nagy mesemondónak……a „körmös bableves”…” egy korabeli leírás, melyet Feszty István kutatott …valahol…lehet hogy Jókai saját jegyzetei között volt.. „A nagyszemű tarkababot egy éjjelen át vízben áztatjuk. A fiatal disznólábakat, körmöket jól megmossuk, hosszában ketté hasítjuk, majd a beáztatott babbal, fokhagymával, vöröshagymával, szódabikarbónával, sóval és a megfelelő mennyiségű vízzel mintegy másfél óráig fazékban, közepes tűzön főzzük.A főzés után rántást készítünk, liszt, zsír, pirosparika,hagyma és petrezselyem hozzáadásával és a főzetbe belekeverjük és további két órát főzzük estleg tovább is , ha a disznólábak kora azt megkivánja. A főzés befejezése előtt, felöntjük tejföllel. „…Feszty István szerint a „körmös bableves” (így nevezte Jókai) 1860 körül készült először……tisztelt szakács urak és étlapíró kollégák…ha olyan bablevest főztök, melyben tarja, cserkészkolbász, debreceni és egyéb nyalánkság van, akkor ne írjuk ki hogy Jókai bableves……..vágod?…a mester nagy vendégségeket rendezett a svábhegyi villájában….egy alkalommal Mikszáth is ott volt, majd a következőt írta…” A bográcsban főtt pompás birkapörköltek… a nyárson sült csirkék, melyek lassú tűzön lassan pirulnak, sülnek s ezalatt maga a gazda folytonosan szalonnadarabokat forgat fölöttük, hogy a rájok csöpögő zsírt föligya a csirketest. Míg ezek künn a szabad tűzön sülnek, ott bent a konyhában bableves fő disznó körmivel……ha olvastad a Kőszívű ember fiait,…akkor ott is szerepel a híres leves…Baradlay Richárd és legénye Pál ebédjén……” Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány, kardját leoldva oldaláról, s fegyvergyűjteményébe akasztva, melyet pompás antik fringiák és handzsárok egészítének ki.Pál úr tudniillik, hogy szakács is.Hát – „görög olvasó” – felel Pál úr karakán flegmával.– Az jó lehet – szólt a kapitány –, s mi főtt bele?– „Angyalbakancs.”– Hisz az pompás eledel! Terített rám, Pál úr?Pál úr végigméri e szóra tetőtől talpig a kérdezőt.– Hát ma megint itthon ebédelünk?– Ha kapunk valamit, Pál úr.”Nem sokkal lejjebb választ kapunk arra is, mi a görög olvasó és az angyalbakancs.„Nemsokára visszatért a gőzölgő tállal. A „görög olvasó” paszuly volt, jó vastagon rántva, s a belefőtt „angyalbakancs” nem volt más, mint disznóláb.”Vagyis a görög olvasó egy nagy szemű, valószínűleg lóbab volt. Az arany- vagy angyalbakancs pedig a füstölt sertésköröm. Ez a két név többször is felbukkan műveiben. Tehát ha autentikus levest akarunk főzni, akkor nagy szemű babot használjunk, és csülök helyett bizony füstölt köröm kell bele…..egy szónak is száz a vége…a Jókai bableves világhírű magyaros ételünk…” Bean soup a la Jókai „ „Soupe aux haricots á la Jókai „…..búcsúzóul József Attila levelét idézném , melyet Párizsból írt Jolán testvérének….” a csomagban legyen bableves, csipetkével, kolbászreszelékkel „